Blog

Stílusos Végjáték – Különszám

Van az úgy, hogy az ember lánya nem tud felnőni, és túl a 40-en is igazi rajongó. Igen. Rajong, valami ideáért, valami megfoghatatlanért. Egy eszmééért, hogy a jó mindig győz, a gonosz pedig elnyeri méltó büntetését.

Ma felvettem a kedvenc szoknyám. Hozzá az igazi maffiózós cipőm amit valóban csak különleges alkamakkor viselek. Számomra ez a mai nap különleges volt. Egy korszak véget ért több szempontól is. Legalább annyira vártam, hogy beüljünk Marvel Stúdió legújabb egész estés mozifilmjét – a Bosszúállók Végjáték – megnézni, mint amennyire nem akartam hogy eljöjjön a pillanat. Tudtam, hogy utána már nem lesz a régi, ahogy erre a korszakra gondolok.

Valószínű, ha te aki ezeket a sorokat olvasod, nem vagy igazi Marvel és Bosszúállók , sőt tovább megyek szuperhős rajongó, nem is nagyon érted, miről hablatyolok neked. Miért is értenéd, hiszen ez egy blog, mely arról szól, dundi nők, hogyan öltözzenek stílusosan a méretükben. De próbálom átadni neked is, aki a szép ruhák miatt vagy itt. Elmondom, neked, hogy lehettem olyan harmadikos , negyedikes forma, mikor apu bicajával feltekertem a falu központba az egyetlen újságoshoz, mert tudtam, hogy aznap, kapható lesz nála a legújabb PÓKEMBER képregény. Mindig, és mindig. Újra és újra. Akkoriban ez volt a mindenem. A festék illata a papíron. A kis srác sztorija akit megcsípett a radioaktív pók. Olyan egyszerű volt, és olyan hétköznapi. Egy közülünk. Mégis….. ha felvette a pókruhát…

Ez egy olyan dolog ami nem múlik el. Egy olyan bevésődés ami a felnőttekből halhatatlan gyerekeket csinál! Minden hősnek meg van a maga ideája. Mindegyiket szeretjük valamiért. Mind képvisel valamit magában belőlünk. Hordoz egy olyan dolgot, amilyenek valójában lenni szeretnénk.

Stan Lee! A legnagyobb képregény rajzoló. Ma már nincs velünk, nemrégiben távozott az angyalok közé. Több mint 90 évet élt. Mindvégig megmaradt gyermeknek. Kéznyoma ott van az összes karakterben. Miért is kellene felnőnünk , ha nem muszáj?

Ma az én szívem ünneplőbe öltözött. Felvettem a kedvenc ruháim az elengedéshez. Igen. Nem szépítek ez egy elengedés volt. Legyőzzük a gonoszt. megmentjük akit lehet, mert ugye a nagy háborúk szomorú veszteségekkel is járnak…. De tudtuk, már azelőtt, hogy a moziba beültünk, hogy itt most a legjobb csapattól jöttünk elbúcsúzni.

Nem szégyenlem. Most már sírok. Tudom, hogy ez ,,csak,, egy film. De valahol mégis sokkal több annál.

A szerethető karakterei, a hit ami köréjük épül. A remény amit adnak az embereknek. Az út amin elindulhatnak. Az út vége. A játék vége. Vagy a kezedet vége?

Néhány szót a szettről, ha a stílusról beszélünk. 🙂

Kedvenc tüllszoknyám, egy fehér hosszú ujjú póló, és a maffiozó cipő. Mindezt megspékeltem egy finom kis bőrkabival. A fő képen, otthon a kertben, láthattok. Szívem szerint teljes puccban, kalapban a fejemen indultam volna el. 🙂 De végül megelégedtem az otthoni szelfizéssel.

#stylisinyoursize

A képek minőségért elnézést kérek a húgom Iphone-ja kb ennyire volt képes. 🙂

Kattintgattunk párat a mozi előtt.

Bent..

..és után.

Mi a mai tanulság? Ne bánjuk, ha azt halljuk, sosem fogunk felnőni. Azt hallottam, tőlem okosabbtól: Akit szeretnek az égiek, azt örökké meghagyják gyermeknek! <3

Szuperhősökből sem szenvedünk majd hiányt. Jön nemsokára a cuki Pókember palánta, lesz Sötét Főnix is, de jön a dilis a bagázs a Galaxis őrzői. Ha nem is a teljes csapat így együtt, de részleteiben megmaradnak nekünk.

Tudjátok. valahol úgy gondolom, az igazán fontos az lehet, hogy ne felejtsünk hinni azokban a dolgokban amiket ők a hőseink megszemélyesítenek. Ameddig ez meglesz, azt hiszem addig élni fognak… bennünk.

Jövőhéten Krisztával jövünk és egy Ti küldtétek szettel.

Köszönöm a kiegészítőket a Rossetti Bizsunak! <3